2016. március 31., csütörtök

Búcsúlevél a kollégumi ágyamnak

 Ezt a címet adtam annak a levélnek, amit búcsúzásképpen írtam az ágyamnak. Nos ez is mutatja, hogy amióta nem jelentkeztem, sok minden történt. Tényleg. Nem viccelek. A-a. Idegileg annyira kikészültem, hogy búcsúlevelet írtam az ágyamnak, amiben elbúcsúzom tőle. Még poént is írtam bele.
 Szóval igen. Téli szünet óta összevesztem a Bertával, de mostanra mondhatni jobb a kapcsolatunk. Sokkal jobban megismertem az osztálytársaimat, az Édut kicsinálták a Lilláék és ezért átköltözött a szomszédba, az a bizonyos srác számomra meghalt, és április 15-én elhagyom a kollégiumot. Talán az utolsó a legnagyobb változás számomra. Az, hogy bejárós leszek olyan szempontból rossz, hogy kevesebb időt töltök majd itt, de nyugodtabb leszek. De mi is vezetett erre? Igazándiból talán a Lilla. Év elején nagyon pozitívan álltam hozzá, próbáltam nem hinni a pletykáknak, amik szerint, ő egy hazug ribizli, (próbálok leszokni a káromkodásról) de csalódtam. Valahogy a Nikivel jobban egymásra találtak, és ezért engem kiszorítanak, nem hívnak közös programokra, ilyesmi. Én meg úgy döntöttem elegem van, jövőre úgyis elmegyek, akkor már nem mindegy, hogy az utolsó pár hónapot bejárósként csinálom végig? Ettől függetlenül azért kicsit szomorú vagyok, mert tök sok mindent terveztünk nyárra, de úgy tűnik én kiestem a csapatból. Hát ez van. Csak a Nikit féltem, még akkor is, ha ez nem az én dolgom.
 Viszont, hogy pozitív dolgok is legyenek ebben a bejegyzésben: 1.: A tavaszi szünetem jó volt. Nagyon. Meg a tavasz is. Virágzanak a fák, meg a virágok, jó idő van, süt a nap, meleg van, mindjárt itt a rövidgatya szezon, és ahhhhhh. Erre várok december óta. Ahhoz képest tavaly milyen télmániás voltam, mostanra jobban megtetszett a jó idős tavasz.
2.: Nem sokára megyek sütni, mivel holnap a suliban ilyen speckó sulis nap lesz amikor minden osztály csinál programokat, nekünk meg mivel nem találtunk semmit ezért sós sütibárba kell sütnünk. De tök jó lesz, reggel megyek a Rékáékkal Szerencsekerékre, aztán meg elméletileg megyünk 1 perc és nyerszre, meg akarok menni Jósdába, meg ilyenek. Alig várom.
3.: Írtam egy jó föci tézét.
4.: Megerősödött a kapcsolatom az Éduval, valahogy többet beszélünk, meg minden, mondjuk épp most mentek el fagyizni a Lilláékkal ( engem nem hívtak ) szóval valószínűleg én vagyok a téma, és az Édu elmondja nekik, hogy elmegyek. Na nem baj. Mondjuk kíváncsi lettem volna az arcukra, amikor leviszem a bőröndöm, és búcsút intek nekik.
5.: Végre elkezdtem tudni diétázni. Hála a jó időnek, sokkal nagyobb késztetést érzek, jobban érzem
magam a bőrömben, és nem akarok annyit enni. Szóval boldogság.
 That means attól még, hogy egy csomó rossz dolog van körülöttem, igyekszem inkább a jókra koncentrálni, és kiélvezni, hogy nyikorog alattam az a kollégista ágy. Remélem bárkinek aki ezt olvassa jól telik a tavasza, szóval boldog tavaszt, élvezzétek ki, mert ez is csak a Földön van!